puska, pisztoly irányzékának a cső torkolatán levő része.

1. vmely eszközt használva. tollal [ír]; bottal [jár]. | <műveltető igék mellett:> valakivel mint a cselekvés végrehajtójával. [írat] a fiával.

2. valakinek, valaminek a társaságában. [sétál] a férjével. | úgy, hogy valamit hoz, visz. [megjött] a hírrel.

3. (külsőleg) valamilyen állapotban. [borzas] fejjel. | valakit, valamit a jelzett helyzetben, állapotban tartva. gyerekkel [a karján]; fejjel [lefelé].

4. vmely időszakban, időpontban. ősszel; elsejével [elmegy]. | cselekvés, történés stb. befejeződésekor. [a munka] végeztével.

5. valamilyen módon. zajjal [jár]. | (szn -s képzős származékának szjeles alakjához) vhány egyedből álló csoportokban. ötösével [jönnek].

6. valamilyen mennyiségben. százával [adják]; [vett] egy marékkal. | (hasonlításban) valamilyen mértékben. valamivel [jobb]; tíz évvel [előbb].

7. valaminek a következtében. lábtöréssel [kórházba került].

8. valamilyen körülmények között. [kedvező] feltétellel [indul].

9. valakivel szemben, valaki iránt. mindenkivel [kedves].

10. <vonzatként.> [ellenkezik] az apjával; [törődik] az üggyel; [közöl valamit] a főnökkel. | <vonzatszerűen, nu-val.> családjával [együtt]; a bolttal [szemben].

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. (tn is ) úgy üt, hogy csak úgy csattan. pofon csap valakit; az asztalra csap.

2. nagy lendülettel vhova tesz, dob, vág valamit. fejébe csapja a kalapot. | valamihez sebtében odatesz, odadob valamit. a többi közé csapja. | ▸ zálogba csap valamit | ▸ valamibe csapja magát

3. tn hirtelen, nagy erővel ( és zajjal) vhova hatol v. üt. villám csapott a fába; magasra csap a hullám.

4. tn váratlanul (rá)támad valakire, valamire. ellenfelére csap.

5. tn hirtelen más irányba, más területre tér, fordul. a mellékutcába csap. | tn hirtelen más cselekvésbe, más iramba kezd. vágtába csapott.

6. <zajt v. (nagy) hűhóval járó eseményt> hirtelen előidéz, rendez. lármát csap. | gyorsan lebonyolít valamit. jó vásárt csap.

7. argó csen, lop, szerez. hol csaptad ezt a tollat?

[ fgr ]

1. folyadéknak, gáznak csőből, hordóból való kieresztését lehetővé tevő, ill. áramlását szabályozó szerkezet. kinyitja a csapot; ▸ csapon van a hordó

2. mezőg szőlőtőkén, gyümölcsfán termésre hagyott, visszametszett vessző.

3. ipar (fából való) összeillesztendő szerkezeti elemen a csaplyukba v. a horonyba beleillő kiemelkedés. a gerendavég csapja.

4. műsz tengelycsap.

5. vad egyéves szarvasbikának még el nem ágazott agancsa.

[ ném ]